A transzformátorok alapvetően két kategóriába sorolhatók: maganyagok és tekercsanyagok. A maganyagok jellemzően szilíciumacél lemezeket (más néven elektromos acélt) használnak nagy áteresztőképességük és alacsony vasveszteségük miatt, amelyek hatékonyan csökkentik az örvényáram-veszteségeket és a hiszterézisveszteségeket, így javítva a transzformátor hatékonyságát.
A szilíciumos acéllemezeket tovább osztják hidegen -hengerelt szemcse-orientált szilíciumacélra (például 27QG100) és nem-orientált szilíciumacélra (például 50W470). Az előbbi nagy hatásfokú-transzformátorokhoz alkalmas, míg az utóbbit leginkább kis- és közepes méretű{9}}transzformátorokhoz használják. A tekercselési anyagokhoz réz- vagy alumíniumhuzalokat használnak. A rézhuzalok vezetőképessége jobb, de drágábbak, míg az alumíniumhuzalok könnyűek és gazdaságosak; azonban a vezetőképesség különbségét a keresztmetszeti terület{12}}növelésével kell kompenzálni. Ezenkívül a szigetelőanyagok (mint például a Nomex papír és az epoxigyanta) és a hűtőközegek (ásványolaj és SF6 gáz) szintén kulcsfontosságú anyagok, amelyek közvetlenül befolyásolják a transzformátor hőmérsékleti ellenállását és hőelvezetési teljesítményét. Különleges helyzetekben az amorf ötvözet magok (például vas{16}}alapú amorf szalag) több mint 70%-kal csökkenthetik a terhelés nélküli veszteségeket, de a mechanikai szilárdságuk alacsonyabb. Üzletünkben most már vannak transzformátor-{20}}rezgéscsillapítók. Kiváló-minőségű anyagokból készülnek, és egyedi-tervezésük szerint a transzformátorok különféle telepítési forgatókönyveihez illeszkednek, hatékonyan csökkentve a működési zajt és rezgést.